Ilyen volt az Őrségi nemzeti parkos túránk
Az időjárási előrejelzésekre fittyet hányva 25 fős csapat vágott neki az Őrség szemet és szívet gyönyörködtető lankáinak, hogy felkeressék a Kerka-patak menti erdőket és mezőket, felfedezzék az ezer éves Szent Vencel templom emlékhelyét Kercaszomor mellett, vadregényes fenyveseken átkelve eljusson Ispánkra, amely nem megerősített források szerint a Világ közepe, és megpihenhessen  a Bárkás-tó partján kialakított nagyon igényes turista pihenőnél. Na de kezdjük az elején.
2019. szeptember 12. 17:53 | CÍMKÉK: #Őrség #Őriszentpéter #Ispánk #Nagyrákos #Kercaszomor

Pénteken este egészen időben sikerült landolni Őriszentpéteren a Keserüszeri vendégháznál, már-már hagyománnyá alakuló táborunkban. A szarvasok rögtön koncertet is adtak a tiszteletünkre, bőgésüktől zengett a környék, mi pedig a másnapi túrára készülődve hamar álomra hajtottuk fejünket.
Az időjárás csakis ezt várhatta, mert épp mindenki besurrant a sátrába, rá is kezdett az égi áldás, és rendesen esegetett egész éjjel. Hajnalra viszont varázsütésre megszűnt és kétség nem férhetett hozzá, ma remek túrában lesz részünk. Némi reggeli és autós logisztika elvégzése után konvojt alkotva átutaztunk Nagyrákosra a kezdőpontra. 


Galériához klikk a képre!

Aszfalton keveredtünk ki a településről, közben elhaladtunk a Nagyrákosi völgyhíd alatt, amelyen a vasút vágtat Őriszentpéter felé. Aztán erdős részre értünk és a zöld jelzésen hosszan sétáltunk egy nyílegyenes úton Magyarföld felé. Persze, eddig is ott voltunk, de ez egy falu neve. A közelébe érve az erdő szélén kerítés és egy kapu állta utunkat, amelyen kis vizsgálódás után utat törtünk, majd szépen visszarendezve hagytuk magunk mögött. Látszott rajta hogy az állatokat tartja távol a veteménytől, és nem a turistákat.


Magyarföldön keresztül újabb aszfaltos rész következett, közben átkeltünk a Kerka patak hídján is. Aztán betértünk végre az erdőbe és jó hosszan benne is maradtunk. Ez a szakasz a Szombathelyről Szlovéniába tartó Szent Márton zarándokút része, az erdőben igen látványos de pusztulóban lévő pincesorra akadtunk. A sok düledező ház között van néhány, amit karban tartanak és gondoznak, sőt van néhány egészen új építésű faház is. Az egész környéknek van egy nagyon sejtelmes légköre.

A zöld jelzés egy idő után elkanyarodik Magyarszombatfa felé, de mi a sárgán folytattuk a sétát, időnként nagyokat csúszkálva a sáros úton.

A Pusztatemető nevű helyen találkoztunk az országos kékkel is majd elértük a Szent Vencel templom hűlt helyét. Nem elírás! A XII. században épült templomot teljesen elhordták és a köveiből építették meg a Kercaszomori református templomot majd 300 évvel ezelőtt. Az emléktáblán sok érdekességet lehet olvasni a hajdani nyüzsgő kereskedelmi életről. A csoportképet is itt készítettük.


A faluba érve tartottunk egy hosszabb pihenőt és kaja szünetet, majd két részre oszolva az előőrsök nekiindultak az esti vacsora beszerzésének, feszített tempóban vágtáztunk, hogy elérjük az Őriszentpéteri boltot. Szerencsére sikerül is egy jó adag paprikás krumplira valót beszerezni. Sajnos a bográcsozás elmaradt, mert az eső egy kicsit ismét rákezdett, a konyhában tűzön készítettük el a vacsorát. 


Jó hangulatú iszogatós vacsorát követve szertartás szerű szarvasbőgés hallgatás, majd takarodó következett. Az eső pedig kitartó áztatásba kezdett...
...de hajnalban ismét megkönyörült rajtunk és reggelre már nyoma sem volt rossz időnek. Rendelésre sem alakulhatott volna jobban az időjárás. Reggeli, sátorbontás, rendrakás, takarítás következett, aztán 10 óra magasságában nekilódultunk a második napi rövidebb túrának. Őriszentpéter központja közelében parkoltunk le és a zöld jelzést a másik irányban követve Ispánkot vettük célba.

Mesés és vadregényes sűrű erdőkön vágtunk át, aztán több völgyet is keresztezve kiverekedtük magunkat a túloldalon és megláttuk a falu házait. 
Helyi mondák szerint a falu a világ közepe, mert a templomnak nincsen árnyéka. Erre a talányra hamar megfejtést találtunk, és egyben szembesültünk egy helyi tréfával is, a településen egyáltalán nincsen templom.

Viszont megcsodáltuk a hősi emlékműnek otthont adó emlékparkot és a falu több káprázatos fa épületét, majd pedig egy csodaszép fasoron kanyarodtunk a piros jelzésre. A házakat elhagyva egy újabb völgyön átkelve értük el a Bárkás-tavat, amely sajnos teljesen be van náddal, sással nőve, viszont nagyon szép turista pihenőt alakítottak ki nem messze tőle. Itt megint tartottunk egy hosszabb pihenőt.

A hátramaradt néhány kilométert egy szál egyenesen telepített fenyőerdőben tettük meg, majd hamisítatlan őrségi réteken érkeztünk vissza Őriszentpéterre.

A túrát egy jó kis ebéddel pecsételtük meg, hiszen a dödölle és a mákos tökös rétes evés sose maradhat el, ha ezen a vidéken járunk. Jövőre próbáld ki Te is!

Kommentek

Túrakereső



Hírlevél

Ha szeretnél minél hamarabb értesülni
túráinkról, iratkozz fel hírlevelünkre!




KÖVETKEZIK
Túramozgalmak Equinox módra / Pilisi Vándorlás 7.
2019. 10. 23.   18 km
Nemzeti Park Túrák: Balatonfelvidéki Nemzeti Park
2019. 11. 09.   39 km
Kő kövön - Velencei Ingókövek
2019. 11. 16.   17 km

 

PayPal - elfogadott kártyák

Kövess minket közösségi oldalainkon is:
Facebook   |   Instagram

© 2019 Equinox Trekking Club Egyesület
2091 Etyek, Sánc utca 7.
http://trekk.hu | equinox.tce [kukac] gmail | +36 30 647 9661

Igazán öröm, hogy érdeklődsz
a programjaink iránt.
Iratkozz fel hírlevelünkre és az
elsők között értesülhetsz róluk!