Hívogató hegyi harangszó
Elfogultság nélkül is megállja a helyét az a megállapítás, hogy szeretett hazánk tájegységei közül a Balaton-felvidék kiemelkedik változatos természeti és kultúrtörténeti értékeivel. A látnivalók, megőrzendő értékek gazdag tárházából érdemes egy-egy túra alkalmával csoportokat kiragadni.
2017. április 17. 21:38 | CÍMKÉK: #balaton #balatonfelvidék #káli medence #tanúhegyek

A helyenként még harmonikus képet mutató szőlőhegyi világ érdekességei hosszú sort alkotnak: a geológiai csemegéktől kezdve, a jellegzetes kialakítású pincék és présházak mellett a vallással kapcsolatos értékek is bőséggel képviseltetik magukat a lankákon. Jelen írás főszereplői, a szőlőhegyi kápolnák napjainkban is hősiesen hirdetik a vallásközpontú élet sajátságait.

Az évek során tudatosan kerestem fel a terület meghitt kis templomait, majd 2010 tavaszán megismerkedtem egy hozzám hasonló lelkületű úriemberrel, aki felkutatta a Tapolca-környéki kápolnákat, összeírta történetüket. Kutatásainak gyümölcseként született egy kápolnákról szóló füzet, mely kiadásra került. A gondolatok tovaszárnyaltak egy film megalkotása felé, és nemsokára megkezdődött a Balaton-felvidék egyedi tájértékeit bemutató filmsorozat első részének forgatása, mely Szőlőhegyi kápolnák címmel DVD film formájában jelent meg.

Érdemes a helyszíni szemlék előtt elmerülni az építményekkel kapcsolatos általános tudnivalókban is. A megjelent füzetből az alapvető információkra könnyen szert tehetünk. Megtudhatjuk, hogy a szőlőhegyi kápolnák építése a környékbeli szőlősgazdák, szőlőbirtokos családok nevéhez fűződik, továbbá, hogy általában valamely szőlőhöz vagy borhoz kapcsolódó Szent nevére keresztelték őket.

Ezeken kívül persze találunk Szűz Mária tiszteletére állított kistemplomokat is (Bács-hegyi, illetve Lesenceistvándi Mária kápolna).

A szőlőhegyen történő tartózkodás miatt itt is jelenlétet követeltek maguknak a különböző vallási emlékek. A hegyi utak kereszteződéseinél gyakran felállították a hegy védőszentjének szobrát vagy keresztet. A szőlőhegyek életéhez hozzátartozott a búcsúk tartása is. A harangok még a vihar vagy jégeső érkezése előtt is megszólaltak!

A vizsgált területen 24 kápolna található, egy napra 4-5 kápolna megcélzása optimális, akár gyalogosan, akár kerékpárral indulva.

Tapolcáról a Kisapáti felé vezető aszfaltúton a Szent György-hegy magasságába érve, a diskamajori buszmegállónál jobb kéz felé kell felkanyarodni a Diska-dűlőben álló Páduai Szent Antal kápolnához. Az épület a szőlők közt megbújva fogadja a látogatót, előtte kőkeresztet találunk. Harangtartójában díszes „darab” hallatja fülünknek oly kellemes hangját a Szent Antal napját követő első vasárnap összegyűlt híveknek. A kápolna késő barokk jegyeket visel, dongaboltozatos előcsarnokkal, félköríves, boltozott szentéllyel rendelkezik.

Utunkat Kisapáti falu, majd onnan Nemesgulács irányába érdemes folytatnunk, közben a Szent György-hegy 6 kápolnája közül a másodikat is megismerhetjük, mely Kisapátitól északnyugatra esik. Ez a Szent Kereszt kápolna, mely középkori eredetű.

Nemesgulács hangulatos főutcáját elhagyva a főútról jobbra, Káptalantóti irányába haladunk tovább. Az útkereszteződésnél a falu temploma mellett, északkeleti irányban érjük el a híres piaccal szemközt a Csobánc irányába induló, Diszel felé vezető nem hivatalos országutat.

Az úton lépdelve ámulatba ejtő kép tárul elénk: baloldalt az óriás bazalt-testvérek magasodnak- Szent György-hegy és Csobánc - s kissé jobbra tekintve pedig a Fekete-Bács a présházakkal tarkítva, majd a Köves-hegy kúpja átvezeti a szemet a Láz-tetőre és a Diszelhez tartozó, hatalmas tájsebet viselő Halyagosra.

Az úton jobbra tekintve előtűnik a következő kápolnánk tornya, a Bács-hegyi dűlő felé a köves úton lekanyarodva, a mélyutat elérve, egy szép feszület alatt balra fordulva kerülhetünk közelebb a Bács-hegyi Mária kápolnához. A kis templom homlokzatát a Balaton-felvidéken oly jellegzetes, a népi építészetre jellemző egyszerű, de nemes motívumok és színek díszítik: oromzata ívelt, tornya alsó részében kör alakú szellőzőnyílást alakítottak ki, vakolata világosszürke, melyet fehér sávok törnek meg. A helyszínen elhelyezett tábla szerint 1774-ben egy pápai lakos bácshegyi szőlőbirtokos társaival együtt építtette. A középkori Bács falu helyét a kistemplom körül sejtik. A terepviszonyok alapján nem is gondolnánk, hogy az épület hátsó részétől milyen lélegzetelállító kilátásban lesz részünk!

A bevezető úton haladjunk vissza egészen a Diszel felé vezető útig, majd erről balra letérve, immár a Csobánc szoknyáján folytatva utunkat, a hegy déli lejtőjén megérkezünk az egykoron esküvői helyszínként is funkcionáló, műemléki védettséget élvező Szent Donát kápolnához. A klasszicista stílusjegyeket felvonultató épület sokunk kedvence. A téglalap alaprajzú, félköríves szentélyzáródású kápolna egy 1785-ben már álló korábbi építmény helyén épült 1830 táján, közadakozásból. Belső tere egyszerűbb, igényes kivitelű fapadokra ülhetnek a hívek, padlózata téglából készült. Érdemes a felette lévő területen felkapaszkodni a világ egyik legkiválóbb kilátásáért: a Gulács és a Badacsony tömege mögött a Balaton víztükre kéklik. A kápolnán kívül az út menti kerekes kút is vonzerőt jelent, sokan választják a kútból nyerhető kristálytiszta, hűvös vizet szomjuk oltásához. A kápolna szentmiséjét a Donát nap utáni vasárnap délutánján tartják.

A Balaton-felvidék szőlőhegyi épületei között a kápolnák kimagasló értéket képviselnek. Állaguk megóvása, használhatóságuk biztosítása, gondozásuk elhagyhatatlan feladat. Turistaként is sokat tehetünk értük, hiszen az esetleges hibák jelzésével javításukat is elősegíthetjük. Az épített örökség közkincs, melynek öröme mindenkit megillet!

A kápolnák legtöbbször az adott tájrészlet hangsúlyos pontjain állnak, de találkozhatunk eldugott helyen álló épületekkel is.

Ábrahámhegy népszerű Balaton-parti település, érdemes a Bökk-tetőn magasodó kilátót felkeresni, ahonnan kifogástalan körpanorámában lehet részünk. Innen kiszemelhető következő célpontunk is: a Szent Iván kápolna. Kellemes szőlőhegyi műúton jutunk el az első pillanatban hátoldalát mutató épülethez, mely a Badacsonyörssel határos Kápolna-dombon helyezkedik el. Országos védettségű műemlék, mellette kőkereszt és régi temető is van. Védőszentje, s egyben valódi neve Keresztelő Szent János. Az 1757-ben épült kistemplom téglasisakos, támpilléres tornya a nyugati oldalon található. Ajtaja eredeti, díszes. Szentmisét évente egyszer, a június 24-i Iván nap környékén tartanak itt.

Badacsony irányában tovább haladva, a Folly arborétum bejáratától kivételes kilátásban lehet részünk: a Szent Iván kápolnára visszatekinthetünk, mely mögött és szemünk előtt végig a Balaton víztükre csillog. A turistajelzés jobbra kanyarodik, mi pedig egyenesen folytatjuk utunkat, a tekintélyes méretű tanúhegy felé. Badacsonyörsre leérve a felső úton, jobbra tartva találjuk a következő kápolnát, mely sűrű növényzet mögött bújik meg. A Páduai Szent Antal nevére felszentelt épület elődje a kisörsiek 1816-ban építtetett kápolnája, melynek tornya és harangja nem volt. Egy 1886-ban íródott hegygyűlési jegyzőkönyv szerint: „a hegybirtokosság azon óhaja, hogy a kápolna tőkéjéből kápolnatorony építtessék és ebbe egy harang szereztessék, ebben elhatároztatott”. Valószínűsíthetően a munkálatok 1887-ig elkészültek. Napjainkban a kápolnát igényesen fenntartott kis park övezi. Különlegessége, hogy belső falait Udvardi Erzsébet festőművész 1976-ban felszentelt képei, a „Szent Antal a halaknak prédikál” és a „Három királyok” című alkotások díszítik. A kápolna búcsúját Szent Antal napján, illetve az ahhoz legközelebb eső vasárnap tartják, és a nyári hónapokban kéthetente miséznek itt.

A borászati kutatóintézetet elhagyva jobb oldalon, szőlők ölelésében pillantjuk meg a kedves kis Szent Anna kápolnát. A hegy teteje felé tekintve, impozáns bazaltorgonák felett magasodik a Ranolder-kereszt. Az épület környezete rendezett, romantikus. Alapkövét 1789-ben rakta le Parraghy Imre szentbékkálli plébános. Építtetője egy földbirtokos volt, akinek a nevéhez fűződik az első Anna bál is. Belseje érdekes, a padok a kápolna hajójának jobb és bal oldalán a hajóval párhuzamosan helyezkednek el, tehát a hívek a szentmise közben egymással szemben foglalnak helyet. Anna naphoz legközelebb eső szombaton idelátogatva bizonyára bejuthatunk falai közé.

Utunk továbbra is a Római úton vezet, hamarosan Badacsonytördemic Badacsonylábdihegyi részére érünk. Következő kápolnánk tornya már távolabbról kacsint ránk. A Szent Ignác nevére felszentelt épület előtt kertet gondoznak. 1847 és 1850 között építették, gr. Eszterházy Károly pápai földesúr megbízásából, a szőlőbirtokosok hozzájárulásával. Klasszicista stílusjegyeket hordoz, tornya hagyma alakú. Egyhajós, szentélye félköríves záródású.

A korábban szűkebb épületet 1900-ban kibővítették: déli oldalára téglalap alaprajzú sekrestyét építettek. Tatarozása 1986-ban történt a helybéli hívek és a nyaralótulajdonosok hozzájárulásával, mára az állapota romlik és az épület sürgős segítségre szorul! A májusi esti fényben a bejárat előtti kőkereszt látványa megkapó. Szerencsére nyaranta itt is kéthetente miséznek.

A teljes galériához kattints a képre!

Reméljük, hogy ez a rövidke ízelítő meghozza a kedvet a szőlőhegyi kápolnák felfedezéséhez!

Hajt a szőlő a diskai kápolnánál (Szent György-hegy)

Szöveg és fotók: Pető Piroska

Túrakereső



Hírlevél

Ha szeretnél minél hamarabb értesülni
túráinkról, iratkozz fel hírlevelünkre!




KÖVETKEZIK
Medvehagyma és túra a Bakonyban
2024. 04. 20.   40 km
Mecsek
2024. 05. 11.   1 km
Kis-Fátra
2024. 06. 06.   1 km

 

   myPOS - elfogadott kártyák

Kövess minket közösségi oldalainkon is:
Facebook   |   Instagram

© 2024 Equinox Trekking Club Egyesület
2091 Etyek, Sánc utca 7.
https://trekk.hu | equinox.tce [kukac] gmail | +36 30 647 9661

Igazán öröm, hogy érdeklődsz
a programjaink iránt.
Iratkozz fel hírlevelünkre és az
elsők között értesülhetsz róluk!