A hétvégi, őrségi gombász (!) túra rendben lebonyolódott. A péntek délutáni/esti megérkezést követően, hogy oldjuk a technológia fogságába került túravezető elvesztése okozta feszültséget egy-egy kupica pálinka társaságában gyűlést tartottunk. Ahol megszavaztuk, hogy iszunk még egyet.

Az első napon 14-en jártuk le a tervezett 17km-es utat, ami a GPS szerint 16,9km lett. (ilyen talán még sohasem fordult elő az Equinox megalakulása óta. Igaz egy helyen megváltoztattuk az útvonalat és nem Zalalövőn keresztül mentünk vissza kocsikhoz, hanem még a település előtt letértünk a vízimalom felé, így az aszfaltot csalánra cseréltük, de megérte. Az első megtorpanást a Zala folyó gázlóján való átkelés jelentette a jól szellőző ám, de kicsit sem vízhatlan túracipőt viselő túratársak részéről. Miután mindenki beletörődött, hogy ezt a kalandot szárazlábbal nem lehet megúszni, már indultunk is tovább a Szent Márton templom maradványaihoz. Az erdei utakon több helyen komoly mennyiségű pocsolya és sár nehezítette a haladást, viszont az erdő talaja porzott a szárasságtól. Valószínűleg ez száraz környezet akadályozta meg az év gombapörköltjének megszületését. Komoly erőfeszítések árán kb. kétmaroknyi gombát gyűjtöttünk, amiből 4 példány volt ehető, de azok is olyan állapotban voltak, hogy nem kerülhettek a tányérra. Ettől függetlenül a gombagyűjtés nem volt haszontalan, mert saját gombaszakellenőrünk Becca, hogy mentse a helyzetet az este folyamán egy gyorstalpaló gombász tanfolyamot rögtönzött a jelenlévőknek.

[Galériához katt a képre]

Vasárnap reggel öt túratársunk elhagyta a csapatot. Hazaindultak. A megmaradt társaságunk elautózott Szőcére, ahol Szőcei-láprét pallóin egyensúlyozva csodálhattuk meg az őrségi lápok flóráját. A pallókról letérve 6 kilométeres rövid túrával az erdőn keresztül, majd a falu utcáin át jutottunk vissza az Örségi Nemzeti Park épületéhez ahol a kocsikat hagytuk. Itt könnyes búcsút vettünk azoktól, akik hazafelé vették az irányt.

Három főre fogyatkozott csapatunk autóval Vadása-tó strandját vette célba. A strandra érve, már fürdőruhára vetkőzve egyből a vízbe gázoltunk. Egészen bokáig. Onnan kezdve kicsit óvatosabbra vettük a tempót, mert a víz igazán frissítő volt.
Negyedórás fürdőzés után mindannyian haza indultunk.

Nochta László